Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint az atlanti szövetség nem lesz részese az ukrajnai háborúnak, és nincsenek tervek NATO-alakulatok ukrajnai állomásoztatására sem, ugyanakkor az amerikai fegyverek oroszországi célpontok ellen történő bevetését engedélyezné.
Emmanuel Macron francia elnök után egyre több NATO tagállam vezetője kezdett el érdeklődni katonák Ukrajnába telepítésén. Eltűnt a Kreml weboldaláról az a botrányt okozó törvényjavaslat, amely egyoldalúan csatolt volna el tengeri területet a Balti-tenger környékén fekvő más államoktól. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.
A béke, a biztonság és a nyugalom visszatérését sürgette csütörtökön Emmanuel Macron francia köztársasági elnök a Franciaországhoz tartozó, csendes-óceáni Új-Kaledónia szigetcsoporton, ahol a választási reform miatt több mint egy hete zavargások vannak, amelyekben már többen meghaltak.
Mióta az Egyesült Államok nyolc hónapnyi teketóriázás után újraindította a fegyverszállításokat Ukrajnának, érezhetően megnőtt a feszültség a Kelet-Nyugat tengelyen. Oroszország vezetői szinte óránként fenyegetnek atomcsapással, a NATO egyes vezetői katonákat akarnak küldeni Ukrajnába, a szövetség keleti védvonalán pedig megindult a bunkerépítés. Bár kétségkívül riasztó, 1930-as éveket idéző hangulat uralja a politikai narratívát, továbbra is kevés az esély arra, hogy harmadik világháborúba torkollik a mostani helyzet. Ez viszont sajnos hosszabb távon változhat.
Andrea Orcel, az UniCredit Csoport vezérigazgatója üdvözölte, hogy Emmanuel Macron francia elnök támogatja a széttagolt európai bankszektor konszolidációját, de figyelmeztetett, hogy a nagy, határokon átnyúló tranzakciók még messze vannak – számolt be a Financial Times.
Kaja Kallas észt kormányfő kedden a brit Financial Times című lapnak adott interjújában felszólította a balti ország NATO partnereit, hogy az ukrán katonákat közvetlenül Ukrajnában képezzék ki.
Csütörtökön vette kezdetét Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnök találkozója Pekingben. A kétnapos eseménytől előzetesen a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok erősítését várták a szakértők, miközben a Nyugattal egyre hidegebb a viszonyt ápol mindkét ország. A megbeszélés annak függvényében különösen fontos Európának, hogy Kína államfője éppen egy héttel korábban járt a kontinensen, és nyíltan megmutathatja, hogy az ottani tárgyalások mennyire jártak sikerrel.
Összecsapások alakultak ki Franciaország csendes-óceáni szigetén, ahol a szeparatista mozgalom tagjai régóta Új-Kaledónia elszakadását követelik. A közelmúltban három alkalommal is népszavazást tartottak a tengerentúli területen, ám akkor az önállóságot követelő hangok elbuktak. A mostani események azt mutatják, hogy az elszakadás vágya még mindig ott van a helyiekben és akár elhozhatja egy új ország létrejöttét a világon.
Volodimir Zelenszkij elutasította Emmanuel Macron francia elnök javaslatát az Oroszország és Ukrajna közötti ideiglenes tűzszünetre a párizsi olimpia alatt - írta a Sky News.
Egy franciaországi fegyveres támadás során sikerült megszöktetni a "Légy" becenévre hallgató Mohamed Amrát. A szökésben lévő rab állítólag kapcsolatban áll egy bandával a déli Marseille városában, amelyet a kábítószer-bűnözés miatti bandaerőszak sújt. Észak-Franciaországban „példátlan” hajtóvadászat folyik Mohamed Amra után, Emmanuel Macron kijelentette: mindent megtesznek.
Három ember meghalt és több százan megsebesültek a Franciaország tengerentúli területén, Új-Kaledóniában a hét elején kitört zavargások során - közölték szerdán a helyi hatóságok és a francia belügyminisztérium.
Emmanuel Macron francia elnök jelezte, hogy nyitott az Európai Unión belüli határokon átnyúló banki fúziók és felvásárlások erősítésére. Attól sem zárkózik el, hogy egy nagy francia bankot egy uniós rivális felvásároljon. Macron elképzelése szerint a mélyebb pénzügyi integráció és a gazdasági növekedés ösztönzése révén az EU egységesebb és erősebb gazdasági erővé válhat, amely képes felvenni a versenyt Kínával és az Egyesült Államokkal. A francia elnök ezzel leporolta a tőkepiaci unió tervét, amely egyelőre nagyon megosztja a tagállamokat.
A Pfizer és az AstraZeneca új, összesen közel 1 milliárd dollár értékű franciaországi beruházást jelentettek be – írja a Reuters.
Véget ért a nagyszabású, öt napos kínai látogatás Európában, amely nagyrészt igazolta az előzetes várakozásokat. Hszi Csin-ping, kínai elnök kettős szájízzel térhet vissza Pekingbe, mivel ameddig a franciáknál erősen megkérdőjelezhető eredményeket ért el (legalábbis a nyilvánosság elé tárt információk alapján), addig az út további állomásainál hangzatos bejelentéseket tettek a felek. Kérdéses azonban, hogy mihez kezd a keleti nagyhatalom a mostani eredményekkel. Ennek jártunk utána elemzésünkben.
Miközben idén a választók szerte a világban az urnákhoz járulnak, sokan elvesztették bizalmukat a politikusokban, sőt magában a demokráciában is. A kormányok számára a közvélemény kiábrándultságának kezelése sürgős kérdéssé vált. Miként állíthatják helyre a képviseleti intézményekbe vetett bizalmat, és hogyan erősíthetik meg ezáltal a választások által biztosított politikai legitimitást?
Május 5-én megkezdte többnapos európai látogatását Hszi Csin-ping kínai elnök. Az előre bejelentett információk szerint a keleti nagyhatalom vezetője három országban fog tárgyalásokat folytatni. A diplomáciai körút első állomása Franciaország, ahol már tényleges nyilatkozatokat is eredményeztek a megbeszélések. Május 7-én Szerbiában tárgyal a keleti nagyhatalom delegációja, végül Május 8. és 10. között Magyarországon zárul az utazás.
Utasította az orosz fegyveres erők vezérkarát Vlagyimir Putyin orosz elnök, hogy készüljön fel egy olyan hadgyakorlatra, amelyen nem hadászati nukleáris fegyverek használatát fogják gyakorolni - közölte hétfőn az orosz védelmi minisztérium.
Emmanuel Macron francia elnök a Gázai övezeti tűzszüneti tárgyalások folytatására sürgette Benjámin Netanjahu izraeli kormányfőt vasárnap folytatott telefonbeszélgetésük során - ismertette az Élysée-palota.
A geopolitikai, gazdasági és klímaváltozási bizonytalanság új korszakában Európa előtt álló összes probléma hátterében a vezetés válsága áll. A Sorbonne-on nemrégiben elmondott beszéde alapján Emmanuel Macron francia elnök lehet az a politikus, aki ezt a problémát megoldja, de csak akkor, ha felhagy a megszokott politikai startégiájával.
Hszi Csin-ping, Kína elnöke Franciaországba érkezett vasárnap, ezzel megkezdte a három országot érintő európai körútját. Az út célja az Egyesült Államokkal fennálló kapcsolatok javítása is lesz az EU-n keresztül, valamint a kereskedelmi ügyek és az ukrajnai kérdések megvitatása is napirendre kerülnek - írta a South China Morning Post.
Az adóalapot, a kulcsot és a felezés lehetőségét is frissítette a jogszabályváltozás.
Megállapodtak a felek.
Mutatjuk, mennyiért lehet tankolni holnaptól.
A visszaeső keresletet így lehetne megfordítani.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
